Cím:
1076 Budapest,
Verseny utca 10. Fsz, 12/a
Állatvédelmi Kódex Magyarországon
Az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére az Állatok Világnapjára, 2021. október 4-re szervezett ünnepélyes aláíráson állami és kormányzati szereplők, hatóságok és szakmai szervezetek, a tudomány, a civil állatvédelem és az állatokkal foglalkozó szolgáltató szektor képviselői közös etikai szándéknyilatkozat írtak alá az állatok jólléte érdekében. Az Állatvédelmi Kódex közösségéhez minden szervezet csatlakozhat, amely az állatok jóllétét szívén viseli, és annak érdekében tenni is kész.
Állatvédelmi Kódex
2021.10.04.
Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Kódex szövege
Alulírott szervezetek (továbbiakban: Aláírók) annak tudatában, hogy
- az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény szellemében az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények,
- minden állategyed egyszeri és megismételhetetlen,
- a biológiai sokféleség védelme és a természet fenntarthatósága korunk egyik legfontosabb kérdése, és ennek szerves része lehet az állategyedek védelme,
- az etikus fogyasztói magatartás, tudatos vásárlási szokások jelentősége folyamatosan növekszik világszerte,
- valamint az állatokkal szembeni kegyetlenség és az emberek elleni erőszak szoros összefüggése immár tudományosan igazolt,
az Állatorvostudományi Egyetem által kezdeményezett és koordinált egyeztetések eredményeképpen az alábbi szándéknyilatkozatot teszik.
Az Aláírók elkötelezettek a szakmai alapokon és összefogáson nyugvó állatvédelem mellett.
Az Aláírók aláírásukkal igazolják, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy az élő állatokkal bármilyen módon kapcsolatba kerülő munkatársaik, tagjaik, illetve önkénteseik a hatályos állatvédelmi joganyagot megismerjék és az abban foglaltakat betartsák, különös tekintettel az általános állatvédelmi szabályozásra és azokra a részletszabályokra, amelyek az Aláíró szervezet tevékenységéhez kötődő fajokat érintik.
Az Aláírók vállalják, hogy joghézag vagy nem egyértelmű jogi szabályozás esetén törekednek az olyan jogértelmezésre, amely az élő állatok szenvedésmentességének célját szolgálja.
Az Aláírók vállalják, hogy lehetőségeikhez mérten követik a legújabb állatjólléti, állatvédelmi, az állatok fájdalomérzetét és viselkedését érintő kutatásokat, és törekednek arra, hogy ezeknek megfelelően fejlesszék az élő állatokkal kapcsolatos szemléletüket, bánásmódjukat, technológiájukat.
Az Aláírók vállalják, hogy a felelős állattartást és az állatbántalmazás elleni fellépés szükségességét képviselik tevékenységük és megnyilatkozásaik során.
Az Aláírók vállalják, hogy élő állatok sorsát érintő eljárásaik során szem előtt tartják az állatok érdekeit. Ha egy eljárás vagy módszer helyettesíthető egy olyan eljárással vagy módszerrel, amely az élő állat érdekét jobban szolgálja, az Aláírók erőforrásaikhoz mérten törekednek utóbbi alkalmazására, illetve erre ösztönzik munkatársaikat, tagjaikat, önkénteseiket is.
Az Aláírók vállalják, hogy amennyiben állattartók, igyekeznek a tőlük telhető legteljesebb mértékben biztosítani a gondozásukban lévő állatoknak az „öt állati szabadságjogot”
Ha erőforrásaik megengedik, keresik a minimumkövetelményeket megfogalmazó állatvédelmi jogszabályoktól való pozitív irányú eltérés lehetőségeit.
Az Aláírók vállalják, hogy kommunikációjuk során igyekeznek a felelős állattartással és állatvédelemmel kapcsolatos gondolatokat is megosztani. Amennyiben rendelkeznek honlappal vagy közösségi média felülettel, vállalják, hogy ezeken – tevékenységükhöz kapcsolódóan – felelős állattartásra, a helyes állattartási kultúra megismertetésére, állatvédelemre ösztönző bejegyzéseket is közölnek.
Az Aláírók vállalják, hogy amennyiben társadalmi felelősségvállalással (CSR) kapcsolatos akció szervezésére, vagy ebben való részvételre van lehetőségük, fontolóra veszik az általuk választott állatvédelmi szervezetekkel való együttműködést is.
Az Aláírók vállalják, hogy az állatok védelmén túl törekednek a fenntarthatóság szem előtt tartására, illetve környezetkímélő megoldások alkalmazására is.
A jelen megállapodást kezdeményező Állatorvostudományi Egyetem vállalja, hogy a Kódex aláírását követően biztosítja azt az online felületet, amely segítségével a Kódexhez újabb Aláírók csatlakozhatnak. A Kódexhez az első aláírást követően csatlakozni szándékozók elfogadják, hogy az első Aláírók (továbbiakban Alapítók) többsége elutasító döntést hozhat a csatlakozásról, illetve egy Aláíró kizárásáról is határozhat. Az Alapítók vállalják, hogy ezzel a lehetőséggel csak rendkívül indokolt esetben élnek, akkor, ha alaposan feltehető, hogy a csatlakozni szándékozó szervezet tevékenysége, szemlélete súlyosan ellentétes az Állatvédelmi Kódex szellemiségével.
Az Aláírók kijelölnek egy kapcsolattartó személyt, és elérhetőségét megadják az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központnak, állatvédelmi oktatási-kutatási célú kapcsolatfelvétel, illetve az Állatvédelmi Kódexszel kapcsolatos információcsere céljából.
A Kódex Alapítói:
· Állatorvostudományi Egyetem (kezdeményező)· Agrárminisztérium, Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos
· Országos Rendőr-főkapitányság
· Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
· Magyar Állatorvosi Kamara
· Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
· Fővárosi Állat- és Növénykert
· Országos Magyar Vadászati Védegylet
· Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.
· NOÉ Állatotthon Alapítvány
· Állatmentő Szolgálat Alapítvány
· Hangya Közösség
· Ebugatta.hu
· Kutyabarat.hu
· Hunland Trans Kft.
Az öt állati „szabadságjog”
Az öt „szabadságjog” eredete a brit Roger Brambell 1965-ben kiadott tanulmányára vezethető vissza. Az intenzív technológiák szerint tartott haszonállatok jólétéről szóló dolgozat állapította meg első ízben, hogy az állatokat úgy kell tartani, hogy azok képesek legyenek felállni, lefeküdni, megfordulni, tisztogatni magukat és kinyújtani végtagjaikat. E következtetések hatására állította fel a brit kormány a Haszonállatok Jólétének Tanácsát (Farm Animal Welfare Council – FAWC), amely Brambell megállapításait továbbfejlesztve 1979-ben dolgozta ki az alábbi öt pontot, melyek azóta is a terület jogi szabályozásának alapját képezik világszerte.
1. Éhség és szomjúság nélküli élet: elegendő friss víz és megfelelő minőségű és mennyiségű élelem biztosítása.
2. Kényelmetlenség nélküli élet: megfelelő környezet (beleértve a búvó- és pihenőhelyet) biztosítása.
3. Fájdalom, sérülés és betegség nélküli élet: sérüléstől és betegségtől való védelem, illetve szükséges esetén vizsgálat és gyors kezelés.
4. Jog a normális viselkedés kifejezéséhez: elegendő hely, megfelelő tartásrendszer és az azonos fajú állatok társaságának biztosítása.
5. Félelem és gyötrelem nélküli élet: a környezet és a bánásmód nem okoz pszichikai szenvedést.
Forrás: https://elelmiszerlanc.kormany.hu/av-szabadsagjogok